Mondhatnánk azt, hogy "az elektronikus gothic folk" legnagyobb egyénisége... de a szűkös műfaji meghatározások helyett inkább azt mondjuk, hogy a kortárs popzene egyik legérzékenyebb előadója, komor hangulatú, atmoszférikus balladák szerzője, aki nemrég még a Queens Of The Stone Age-dzsel turnézott, és akinek népszerűségét az idei Trónok harca-trailer az egekbe emelte: egyszóval Chelsea Wolfe augusztus 7-én először lép fel Magyarországon, az A38 Hajón. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele inspirációkról, Lana Del Rey-hez fűződő viszonyáról és többek közt azt is elmesélte, hogy szerinte mely sorozatoknak van a legjobb zenéje.

Legújabb lemezed, a Pain Is Beauty számaira egyórás, nagyjátékfilmnyi "videóklipet" forgattál. Hogy jött a Lone ötlete és a közös munka a rendezővel, Mark Pellingtonnal?

Miközben Markkal a Waves Have Come című szám klipjét forgattuk, rengeteg beszélgettünk arról, milyen videót is képzelünk el a számhoz, hogy mit jelent nekünk a zene és közben az új albumomat hallgattuk. Mark szeretett volna egy olyan rövidfilmet forgatni, ami a klipen és az új album öt számán alapul.

A trailerek a korai David Lynch- és Alejandro Jodorowsky-filmek világát idézik - volt esetleg olyan rendező, akinek a munkássága nagyon hatott rátok?

A Lone teljes egészében Mark víziója; ettől függetlenül mindkét rendező munkásságát nagyra tartom.

Mi inspirált a Japánt sújtott cunamiról és földrengésekről készült videókban?

Láttam egy dokumentumfilmet, amiben olyan emberekről készült felvételek voltak, akik átélték az egészet - elvesztették mindenüket, a katasztrófák elszakították őket a szeretteiktől - és egyszerre voltak megérintőek és inspirálóak. Úgy látom, hogy az emberiség számára nagyon fontos dolog lett a természet körforgása és az azzal járó katasztrófák. 

Mit jelent számodra a természet, hogyan inspirál téged mint alkotót?

Lehetőséget ad arra, hogy közelebb kerüljek önmagamhoz és békére leljek. A természet lényegében a saját életünk szimbóluma, és mind oda térünk vissza egy napon. Carl Sagan mondta, hogy az emberek és a csillagok ugyanabból az anyagból keletkeztek. 

A Pain Is Beauty nagyon különbözik korai akusztikus albumaidtól. Szándékosan indultál el elektronikusabb irányba?

Három-négy éve már nagyon szerettem volna, ha jobban előtérbe kerül az elektronika a koncertjeimen. Ekkoriban találkoztam Ben Chisholmmal, aki épp egy másik zenekarral turnézott, és aki a koncertjeimen szintetizátoron és basszusgitáron játszik. Elkezdtünk közösen az addig megszokottnál sokkal elektronikusabb dalokat írni, pusztán szórakozásból, egyfajta side-projectként tekintettünk az egészre. De aztán rájöttem, hogy nem akarom korlátok közé szorítani magam és a zenekaromat, ezért elkezdtük játszani az új dalokat is - és működtek. Így amikor elkezdtünk dolgozni az új albumon, tudtam, hogy fel akarok venni rá párat a Bennel közösen írt dalokból.

A Warden című szám lényegében egy alternatív, utópisztikus befejezése Orwell 1984 című regényének - a főhős haláláig védelmezi a kedvesét. Ezek szerint hiszel az igaz szerelem erejében?

Igen, láttam már, mire képes. Nem az a lényeg, hogy minden tökéletes legyen, hanem hogy higgyünk a szerelemben és tegyünk érte, hogy megmaradjon.

Sok helyen olvasni, hogy te vagy "Lana Del Rey gótikus ikertestvére" - és úgy érzem, nem is alaptalanul: mind a ketten kialakítotok magatokról egy mitikus, stilizált képet, ami mögé elrejtitek a valódi éneketeket.

Szeretem Lana Del Reyt. Nem gondolom, hogy az átalad leírt képet kialakítanám ki magamról. A stílusomra nagy hatással volt Jeanne d’Arc és Diva Plavalaguna Az ötödik elemből, így nem meglepő, hogy vonzódom a drámai, titokzatos sziluettekhez, és a különböző páncélzatokhoz. De ettől függetlenül nem rejtem el magam a színpadon, magam adom. Számomra sosem egyszerű kiállni nagyobb közönség elé, mert lámpalázas vagyok, de az öltözködés mindig segít, egyfajta rítus számomra. Plusz a stylistom, Jenni Hensler csodálatos, mindig eligazít a divat világában.

A Feral Love című számod felcsendült a Trónok harca és a Hannibal trailerében is. Furcsa érzés, hogy emiatt sokan egyslágeres előadónak tart(hat)nak téged?

Nagyon jó érzés volt hallani a Feral Love-ot a Game of Thrones idei szezonjának trailerében, de ezt leszámítva nem foglalkoztat, hogy emiatt ismernek-e az emberek vagy nem. Nem befolyásol a zenélésben az, hogy valaki csak egy számomat szereti vagy mindegyiket. Ráadásul a rádiók nem igazán játsszák a dalaimat, szóval örülök, hogy a különböző trailereken keresztül rengeteg emberhez eljut a zeném. Személy szerint imádom a jó trailereket, filmeket, sorozatokat.

Melyik sorozatban vannak a legjobb zenék?

Nagyon jó kérdés. Nem is tudom… Nagyon szeretem azt a számot, ami A törvény nevében (True Detective) főcíme alatt szól (a Handsome Family Far From Any Road című száma), remek párosítás. Az Egyszer fent, inkább lent (Eastbound & Down) zenéi is nagyon passzolnak a sorozathoz.

Milyen érzés volt Mark Lanegannal és King Dude-dal dolgozni, és a Queens Of The Stone Age-dzsel turnézni?

Nagyon jó barátok vagyunk TJ-vel (Thomas Jefferson Cowgill, azaz King Dude), ő nagyon kreatív szellemi vezető. Eddig két hét inches splitet adtunk ki közösen, de fogunk még együtt zenélni a jövőben. Mark Lanegan feldolgozta az egyik dalomat, a Flatlandst, ami hatalmas megtiszteltetés volt - szerintem ő nagyszerű zenész. Óriási élmény volt a Queens Of The Stone Age-dzsel turnézni, nem csak azért, mert a világ egyik legjobb zenekara, hanem mert a barátaim. Rengeteget tanultam tőlük. Hasonlóan különleges élmény volt, hogy énekelhettem a tavalyi Russian Circles albumon, a Memorialson.

Mi volt az a Rudimentary Peni dalaiban, ami annyira megfogott, hogy Prayer for the Unborn címmel egy egész feldolgozáslemezt szenteltél azoknak? Melyek mostanában a kedvenc zenekaraid?

Volt egy lakótársam, aki rendszeresen kitelepült a nappaliba, és mást sem csinált, csak zenét hallgatott. Ő imádta a Rudimentary Penit, még a macskáját is Blinkynek nevezte el, Nick Blinko, az együttes szövegíró-énekese után. Amikor először meghallottam őket, nagyon megfogott a zenéből áradó őrült energia - még aznap este utánanéztem a szövegeiknek, és feldolgoztam pár számukat. Hogy őszinte legyek, nem hallottam minden dalukat, mert olyan nehéz bármit is találni tőlük, így az az EP inkább egyfajta tiszteletadás volt - teljesen új zenét írtam a szövegeikhez. Később a londoni Southern Studiosban újra felvettem a dalokat egy komplett zenekarral. A második kérdésre válaszolva, mostanában a Swans új albumát (a To Be Kindot a Swans október 15-én mutatja be az A38 Hajón), Abner Jay-t és Wardunát hallgatok. 

Voltál már Budapesten? Mit üzennél a magyar rajongóknak?

Még sosem jártam Budapesten. Nagyon várom már a koncertet, remélem mindenki élvezni fogja...